A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a bérfejlesztésről való lemondással megadnák az esélyt, hogy az ápolóknak, a gazdasági, műszaki és háttérszolgáltatást nyújtóknak is emelkedhessen a bére.
A bruttó átlagkereset 440 600 forint, a nettó 293 ezer volt áprilisban, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A magánszektorban a fizetések kisebbet nőttek, mint a költségvetési szerveknél, utóbbit egyebek mellett az orvosi béremelés dobta meg.
Lehet, hogy csak márciustól kapják az ígért megemelt bért az orvosok, és közülük is csak azok, akik az új jogviszonyt vállalják. Legalábbis ez terjedt el az érintettek között a Magyar Orvosi Kamara szerint. Az orvosképző egyetemek alapítványi átalakítása pedig egy újabb csavar az amúgy sem egyszerű történetben.
Levelet írt a Magyar Orvosi Kamara Kásler Miklósnak és Pintér Sándornak is, hogy tisztázzák a béremelés kérdését. Szerintük Gulyás Gergely miniszter csütörtöki bejelentése ellentmond az orvosok béremelését meghatározó tavaly év végi kormányrendeletnek. A háziorvosok közül viszont van, aki örül a Gulyás által említett, és a béremelés feltételéül szabott praxisközösségnek, mert jó tapasztalatai vannak. Más arra figyelmeztet, hogy ez nem mindenütt lesz működőképes.
A jövő évtől adni és kapni is tilos lesz a hálapénzt, akit rajtakapnak, akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Az orvosok tiltakozása után alapjaiban írhatta át az egészségügyi jogállásról szóló törvényt a kormány a végrehajtási rendelettel, azonban az még nem nyilvános. Annak ellenére sem, hogy a törvény nagy része csütörtökön hatályba lép.
Mi a különbség az autójavítás és az emberek gyógyítása között? Az állami finanszírozás szempontjából szinte semmi. Vélemény.
Ha megfelelő védettséget adnak, az orosz és kínai vakcinából is vehet a kormány – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón. Arról is beszélt, a SZÉP-kártyára jövőre is a megemelt összeg, 800 ezer forint kerülhet. A kormány további szigorításokról nem döntött, nem tudta megmondani, mi lehet az a lélektani határ, mikor lépni kell.
A hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, de az orvosok viszonyát is egymáshoz - állítja a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, aki évekig dolgozott egy walesi magánkórházban is, így megvan a véleménye az állami és a magánegészségügy szétválasztásáról is. Portréinterjú Szabad Zoltánnal.
A miniszterelnök a HírTv-nek adott 25 perces interjúban elmondta, egyelőre nincs szükség a mindennapi életet érintő szigorításokra és reagált a Magyar Orvosi Kamara kritikáira is.
Korai volt az öröm, az orvosok számára ugyan jelentős béremelés néz ki, ám számtalan jogkörük csorbult, és a látszat ellenére ebbe semmi beleszólásuk sem volt. Ugyanakkor remek bűnbak válhat belőlük – írja véleménycikkében a szakorvos, egészségügyi elemző.
Akár húsz évbe is telhet a hálapénzrendszer kivezetése a magyar egészségügyből, de ha most nem lépnek a felelősök, soha nem szabadulunk meg tőle. Az évente zsebbe csúsztatott tízmilliárdoktól a betegek jobb ellátást remélnek, a valóságban azonban a rendszert torzítják és bebetonozzák az egyenlőtlenségeket. A Magyar Orvosi Kamara jelentős béremelést és szigorú büntetőjogi szankciókat javasol, amely csak kisebb ajándékok, például csokoládé és kávé elfogadását engedélyezné. A téma magyarországi kutatója szerint ez nem elég, konkrét szolgáltatásokat, például a szabad orvosválasztást kellene fizetőssé tenni.